Ma a csepergő esőben ücsörögtem sokat..

Cseppet sem zavart..

Lestem a parkban alvó hajléktalanokat.

Ők vajon mikor észlelik a vízcseppeket.

Meg a rendre feltűnő bringásokat.

Akik módszeresen átfésülik reggelente a partszakaszt.

Benézve minden bokor meg pad alá..

Ha találnak valamit, nem róluk fogják megmintázni a  becsületes megtaláló szobrát majd..

És mindig akad egy látványnak is jó pillanat..

Meg látni néha sosem látott dolgokat..

Mert egy sétányra csak úgy kifüggeni platánfákra kinek is jutna máshol eszébe..